2012. október 3., szerda

Madeleine


Soha nem gondoltam volna, hogy két méternél is több sujtászsinórt eszik meg ez a nyaklánc. Tekertem-csavartam, ide egy kis gyöngy, oda egy kis ásvány, aztán hirtelen elfogyott a zsinórom, így egy időre abba kellett hagynom Madeleine-t.


A pótlás tegnap érkezett meg, természetesen le kellett csípnem annyit az alvásidőmből, amennyi a befejezéshez kellett. A mai napot 3+2 óra alvással nyomom végig, de nem bánom.



Indiai achátot, afrikai jádét, zöld jádét és zöld opált eresztettem össze a sujtászsinórokkal és a gyöngyökkel. Izgalmas nyaklánc született. A fény hatására sötétülnek-világosodnak a zöldek, itt-ott egy kis kék bolondosság is megcsillan a nagy indiai achát kabosonokban meg a foltos picasso gyöngyökben.


A medál 7 centi hosszú, a legszélesebb pontján 5 és fél centit mértem. 
Még nincs gazdája, de nagyon szeretné, ha lenne.

5 megjegyzés:

Elf írta...

nagyon nagyon szép, eddig ez a legszebb nekem :)

Enikő írta...

Hű, gyönyörű!Ilyenkor igazán boldog vagyok!:)

dorw írta...

eléggé hűdehúha! (na jó, fantasztikusan szép és elegáns! :))

Névtelen írta...

Ez de nagyon szép!
Ildi

gyöngyblogú lány írta...

Ildi, köszi! :)

dorw: Remélem, jó gazdára talál, mert nagyon közel áll a szívemhez :)

Enikő: Szia itt is :) Nem is mondtad, hogy van blogod.

Elf: Az összes közül, vagy a sujtásos ékszerek közül? :) Az erdő leánya vagy, úgy látom ;)