2012. április 30., hétfő

Lila-türkiz szerencsekerekek

A ránk kényszerített netmentes napok (elhalálozott a netes dobozunk és a szolgáltató nem igazán iparkodott kicserélni) egyik pozitívuma, hogy befejeztem ezt a hónapok óta parlagon heverő, félkész karkötőt. Először cérnára fűztem három szerencsekereket, de nem tetszett a tartásuk, ami lebontást jelentett, valamint damilos újrafűzést, ehhez azonban nem leltem magamban elegendő lelkierőt. Eddig.

 Barkácsolás közben azon merengtem, hogy ha egyetlen ékszerrel kellene elmondanom, milyen vagyok, ezt a karkötőt választanám. Ilyen. 

Fülbevalót lehet kérni hozzá (nincs három és fél centi széles a karika), remekül mutatnának együtt. Nem tudtam eldönteni, hogy a kék vagy a lila szerencsekarikát fűzzem meg, ezért ezt a súlyos döntést arra bíznám, aki beleszeret ebbe a karkötőbe.

P.S.: Marie Géraud, köszönöm a mintát (kicsit kiegészítettem, bocs a garázdálkodásért).

Nincsenek megjegyzések: